Déli méhfű

Közepes termetű (30-60 cm) magas, lágy szárú, évelő növény. Virágos szára felálló, a levelei tojásdadok, fűrészes-fogas szélűek. Egyik legnagyobb virágú ajakosunk. A virágok kisebb, 1-3 tagú (álernyő) csoportokban állnak a levelek hónaljában, fehéres-rózsásak. A párta határozottan kétajkú, alsó ajka rózsaszín, a középső karéjon rendszerint sötétebb bíborszínű folt található.

Csészéje hosszú szőrű. Virágai megporzását csak a hosszú szájszervű méhek, vagy dongók képesek elvégezni. Üde lomberdőkben találkozhatunk vele.

Felhasználása

Régen sebek ápolására, vértisztítónak és vizelethajtónak használták. Ismert nyugtató hatása is. Jelenleg nagyobb jelentősége van a szárított hajtásaiból készült „mecseki teának”.

Gyógyhatása

A népi gyógyászatban különösen meghűlés ellen jelentős, de kellemes aromája miatt fogyasztják élvezeti teának is. A kumarinillatú, glikozidot, cserzőanyagot tartalmazó hajtásából forrázott teát emésztő- és légzőszervi betegségeknél alkalmazzák. Nyugtató hatása miatt gyermekeknek, öregeknek is adható álmatlanság ellen.

Termesztés

Termesztése mérsékelten termékeny, nedves, de jó vízelvezetésű talajban, félárnyékban. Ne hagyd kiszáradni. Nedves talajon tűri a teljes napsütést.

Növénytani nómenklatúra Melittis melissophyllum

Farmakológiai hatások

Terápiás alkalmazások Az egész növényt összehúzó, vizelethajtó, emmenagóg, nyugtató és gyógyító hatású. Gyógytea formájában hasmenés, orrvérzés, menstruációs zavarok, szorongás és idegesség kezelésére alkalmazzák. A levelekből nyert illóolaj narkotikus, gombaölő, antibakteriális, izomlazító és görcsoldó tulajdonságokkal rendelkezik.

Alkalmazási mód A növényt vizelethajtó, összehúzó és emmenagóg szerként alkalmazzák gyógytea formájában (2 kanál szárított gyógynövény 0,5 liter forralt vízben, naponta 2-3 alkalommal), amelyet hagyományosan Olaszországban és Szerbiában állítanak elő.

Figyelmeztetés:

A gyógynövénykészítmények használata nem ajánlott az orvos vagy gyógyszerész tanácsának kikérése nélkül. A bennük lévő anyagok kölcsönhatásba léphetnek a beteg által már szedett, felírt gyógyszerekkel, ezáltal megszüntetve azok terápiás hatékonyságát vagy toxicitást okozva. Továbbá tovább terhelhetik a szervezet legyengült életfunkcióit, így a beteget fokozott megbetegedéseknek és életveszélyes állapotoknak tehetik ki.

Toxicitás- Nemkívánatos hatások Mellékhatásokról nem számoltak be. Figyelem szükséges a warfarint vagy más véralvadásgátló gyógyszereket szedő betegeknél.

A Melittis melissophyllum kivonatok terápiás előnyei a sebgyógyulásban

A M. melissophyllum növény vizes és alkoholos kivonatai egyaránt jelentős terápiás potenciállal rendelkeznek a különböző típusú felületi sebek kezelésében. Kimutatták, hogy e kivonatok helyi alkalmazása enyhíti a gyulladást, fokozza a sejtproliferációt, elősegíti a kollagénszintézist a seb helyén, és gyorsabb sebzáródást eredményez, mint a kísérleti kontrollok, egy indukált égési rágcsálókon végzett vizsgálat és indukált diabetikus sebek segítségével.

Ezek a tulajdonságok azt sugallják, hogy potenciális előnye a diabéteszes lábszárfekélyek, nyomásfekélyek, égési sérülések és más problémás bőrbetegségek kezelésére szolgáló gyógyszerként. Bevezetés: A sebgyógyulás folyamata a gyulladás és a javítás folyamatos sorozatából áll, amelyben a hámsejtek, endotélsejtek, gyulladásos sejtek, vérlemezkék és fibroblasztok rövid időre összejönnek a normál tartományukon kívül, kölcsönhatásba lépnek, hogy helyreállítsák a szokásos fegyelmük látszatát, és miután ez megtörtént, folytassák normális működésüket.

A granulációs szövet kialakulása a nyílt sebbe lehetővé teszi az újraepiteliizációs fázis lezajlását, mivel a hámsejtek átvándorolnak az új szöveten, hogy gátat képezzenek a seb és a külső környezet között. A kollagén lerakódása fontos összetevője ennek a folyamatnak, mivel növeli a seb szilárdságát. A gyulladásban, az angiogenezisben és a kötőszövet felépítésében részt vevő sejtek is rögzülnek, hogy a fibroblasztok által létrehozott kollagénmátrixon növekedjenek és differenciálódjanak. A sikeres sebgyógyulás különböző sejttípusoktól, molekuláris közvetítőktől és szerkezeti elemektől függ.

A krónikus sebek gyógyulásának elmaradásához hozzájáruló tényezők közé tartozik a cukorbetegség, a vénás vagy artériás betegségek, a fertőzések, az időskori anyagcsere-hiányosságok és a szállítórendszerekből alkalmazott vegyi anyagok. A közelmúltban fedezték fel, hogy a M. melissophyllum kivonatok a sebgyógyulási folyamat minden szakaszában magas terápiás aktivitással rendelkeznek, enyhítik a gyulladást, felgyorsítják a sejtproliferációt, és ezáltal lerövidítik a sebzáródás teljes idejét. Anyagok és módszerek: A vizsgálathoz használt kísérleti modell; hím wistar patkányok, 208-300 g. A vizsgálatban három csoportban (csoportonként 6 patkány) nyílt sebeket ejtettek:

1. csoport: kontroll, kezelés nélkül; 2. csoport: tipikus fertőtlenítőszert, klórhexidint használtak a fertőzött seb kezelésére vonatkozó szabványos protokoll szerint; 3. csoport: M. melissophyllum kivonatot tartalmazó gyógynövénykészítményt használtak. A fehérvérsejtek fagocitikus aktivitását a fagocita index (PI) és a fagociták mennyisége (PF) segítségével értékelték. A cukorbetegséget egyszeri alloxán injekcióval idéztük elő, 170 mg/ttkg/ttkg. A hiperglikémiát úgy definiáltuk, hogy a kísérlet 10. napján a véletlenszerű vérfarki glükózszint meghaladta a >16 mmol/l értéket.

Statisztikai adatfeldolgozás GraphPadPrism v.5 programmal. Eredmények: A legújabb in vitro vizsgálatok a gyulladásra gyakorolt gátló hatást és korlátozott citotoxicitást mutattak ki a humán keratinocitákra és a dermális fibroblasztokra. Az immunogenitási vizsgálatok nem mutattak ki jelentős allergiás reakciót, és a sejtek hosszú élettartamát is biztosítják. A szövettani kísérletek kimutatták a normális hámrétegek kialakulását a sebfelszínen, amit a sebszövet kollagéntartalmának 20%-os növekedése bizonyít. A gyógynövénykivonat antimikrobiális tulajdonsága összehasonlítható az antiszeptikus szerrel, a klórhexidinnel. A kivonat mellékhatás nélkül inaktiválja a baktériumokat és toxinjaikat.

A DNS bioszintézis értékelése ~3X megnövekedett a kontroll csoporthoz képest, és jelentős kollagén lerakódást figyeltek meg a sebszövetben. Ezen kívül a gyógyszerrel kezelt csoportban a bemetszési sebmodellben a hegszövetek szilárdsága jelentősen megnőtt, és a kollagénszövet szilárdsága is megnőtt. Ezenkívül kimutatták, hogy a többrétegű sejtek képződése a seb felső régióiban fokozta a mikroorganizmusok külső behatolásával szembeni barrierfunkciót, és 3-4 nappal gyorsabb sebzáródást eredményezett, a 9. napon történő teljes epithelializációval szemben a kontroll 12-13 nappal.

Következtetések: A természetes anyagok még mindig ideális forrásnak számítanak a betegségek és a hámszövet károsodásának széles körének kezelésére. A M. melissophyllum kivonatok enyhítették a gyulladást, fokozták a sejtproliferációt, elősegítették a kollagénszintézist a seb helyén, amit a DNS, a fehérje, a kollagéntartalom és a szakítószilárdság növekedése bizonyított.

Ez a természetes szer ígéretes eredményeket mutatott, és több mechanizmus révén javította a sebgyógyulást és az elvesztett szövetek regenerálódását anélkül, hogy toxikus hatást észlelt volna akár a szövetkárosodás közvetlen területén, akár a teljes szervezetben. Bár ezek az adatok biztatóak, további tudományos validációra, kémiai szabványosításra és széles körű biztonsági értékelésre van szükség e növény sebgyógyulás területén. Lehetőséget keresünk arra, hogy kiterjesszük az e növényfaj körüli munkaterületet, és tovább értékeljük a kivonatok kémiai összetételét, valamint vizsgáljuk a hatásmechanizmusát a sebgyógyulásban és/vagy más bőrbetegségekben, amelyek relevánsak lehetnek.