, 2022/11/11

A közönséges farkasalma vagy egyszerűen csak farkasalma (Aristolochia clematitis) a farkasalmafélék családjába tartozó farkasalma nemzetség egyetlen Magyarországon őshonos faja. Mérgező.

Közönséges farkasalma

Kúszó tövű, el nem ágazó lágy szárú, felálló, hajladozó termetű, közel félméteresre, vagy akár majd egy méteresre megnövő évelő növény. Gyöktörzse sárgásbarna színű, ceruzavastagságú, elágazó, tagolt. A zigomorf, többesével a levelek hónaljában nyíló virágoknak lepelleveleik vannak, amik 2-3(-8) cm hosszúak, világossárga-sárga színűek, csővé forrtak, a cső alsó része zöldes színű és gömb alakban kissé felfúvódott. A beporzáshoz legyeket ejt csapdába.

A levelek szórt állásúak, hosszú nyelűek; levéllemezeik szíves vállúak, ép szélűek, tompa csúcsú háromszög alakúak, 10–15 cm hosszúak, húsosak és kopaszak. Toktermése csüngő, tojásdad-körte alakú, dió nagyságú, benne a magok viszonylag nagyok és tompa csúcsú háromszög alakúak. Magyarországon májustól szeptemberig virágzik.

A komoly biztonsági aggályok ellenére az aristolochiát a rohamok megelőzésére, a szexuális vágy növelésére, az immunrendszer erősítésére és a menstruáció beindítására használják. Kígyómarás, bélfájdalom, epehólyagfájdalom, ízületi gyulladás, köszvény, fájó ízületek (reuma), ekcéma, fogyás és sebek kezelésére is használják.

Felhasználása

Korábban gyógynövényként használták a népi gyógyászatban, de ilyen jellegű felhasználása veszélyes, mivel mérgező növény, ráadásul belsőleges használata az orvostudomány szerint korábban sem volt indokolt. Miután kimutatták a növény rákkeltő hatását, így manapság csak gyógyszeralapanyagként használatos. Arisztolochiasav hatóanyag található benne.

Az egész növénynek jellegzetes, de kellemetlen szaga van, ha pedig balesetként mégis a szájhoz kerül, akkor érezhető nagyon kellemetlen, keserű íze. A leveleiből készített drogban (Aristolochiae folium) arisztolochiasav, keserűanyag, illóolaj, cseranyag, gyanta, C-vitamin és baktériumölő anyag található. A már kifejlett, egészséges, ép leveleket gyűjtik drognak; a száradás végén a levéldrog tömege a levelek eredeti tömegének csupán negyede-ötöde. A levéldrog forrázatát külsőleg felhasználták sömör, ótvar, ekcéma ellen, valamint borogatásként nehezen gyógyuló sebekre és gyulladásos testrészekre.

Gyöktörzséből is készíthető drog (Aristolochiae radix vagy Saraceniae radix), amiben 0,5–1,0% arisztolochiasav (arisztolochia sárga) van, továbbá gyanta, keserűanyag, cseranyag és illóolaj is előfordul benne. A belőle készült fürdővel és borogatóval a reumásakat és egyéb ízületi bántalmakban szenvedőket, de a kehes lovakat is kezelték.

Hatóanyagokat tartalmazó növényi részek

Gyökér, föld feletti növényi részek

Hatóanyagok Arisztolokinsav, arisztolokin, oxociánsav-származékok, flavonok, magnoflorin (alkaloid), illóolaj.

Farmakológiai hatások - Terápiás alkalmazások A növényt fertőtlenítő, gyógyító és vérzéscsillapító tulajdonságai miatt sebek, rovar- és kígyócsípések, fekélyek tisztítására és gyógyítására használják. A gyógyteát ízületi gyulladás és reuma kezelésére adják. Emellett emmenagóg hatása is van, és menorrhagia, dysmenorrhoea és a menstruációs ciklus egyéb zavarai ellen ajánlott.

Alkalmazási mód A növényt szájon át vagy külsőleg, infúzió (napi 3 kanál, egy hónapon keresztül) és gyógytea (25 g szárított csíra és friss gyökér és levél 1 liter forralt vízben, naponta háromszor) formájában adják. Emellett kenőcs formájában is alkalmazzák (a szárított gyökér egy részét habarcsban állati olajjal összekeverve).

Figyelmeztetés: A gyógynövénykészítmények használata nem ajánlott az orvos vagy gyógyszerész tanácsának kikérése nélkül. A bennük lévő anyagok kölcsönhatásba léphetnek a beteg által már szedett, felírt gyógyszerekkel, ezáltal megszüntetve azok terápiás hatékonyságát vagy toxicitást idézve elő. Továbbá tovább terhelhetik a szervezet legyengült életfunkcióit, így a beteget fokozott megbetegedéseknek és életveszélyes állapotoknak tehetik ki.

Toxicitás- Nemkívánatos hatások Az alkaloidok, különösen az arisztolokinsav, nefrotoxikus, karcinogén és néha halálos hatásúak. A növény fogyasztásából származó mérgezés gyomorpanaszokat, görcsöket, szívdobogást, hipotenziót és végül a légzőrendszer megbénulása miatt halált okozhat. Mérgezés esetén aktív szenet adnak be. A gyökér kivonatának nagy dózisa hányingert, fejfájást, mentális zavarokat és rémálmokat okozhat. A növény fogyasztása terhesség alatt kerülendő. Erősen ajánlott, hogy ezt a veszélyes növényt még kis mennyiségben se fogyasszuk. Mivel Kelet-Európában a búza betakarításakor véletlenül belekerült, több száz esetben veseelégtelenség, veserák és haláleset okozója. Szintén veseelégtelenséghez/halálhoz kapcsolódik, ha gyógynövény-kiegészítőként fogyasztják.

Az aristolochia növények a pipevine fecskefarkú lepke gazdanövényei.

A tojások a növény leveleire rakódnak. A tojások kikelnek, és a növény levelei a kelő lárvák (hernyók) kizárólagos táplálékává válnak. A levelek mérgeket tartalmaznak, amelyek nemcsak a lárvákat, hanem a későbbi lepkéket is mérgezővé teszik a ragadozók számára. A nemzetség neve a görög arisztosz (legjobb) és locheia (szülés, szülés) szavakból származik, arra utalva, hogy a nemzetséghez tartozó egyes fajok növényeinek virágszerkezete jobban hasonlít a méhben lévő emberi magzatra, mint a csőre, és a múltban a szüléssel járó fájdalom és fertőzések kezelésére használt ősi növényi készítmények forrásaként szolgáltak.

Felhasználások

Érdekes növények, de a virágokból hiányzik a holland pipás típusú virágok beszélgetős minősége. A növény legjobb díszítő tulajdonsága a vonzó lombozat. Legjobb kis csoportokban ültetni. Határokba. Termesztett területek.