Orvosi füstike

10–30 cm-re megnövő, vékony, szétterülő szárú, kékesszürke, hamvas bevonatú, tejnedv nélküli növény. Szórt állású levelei kétszeresen szárnyaltak. Május-szeptember között virágzik. Hajtásvégi fürtvirágzatában 20-40 rózsaszínű, a csúcson sötétpiros, sarkantyús, zigomorf virág található, melyek szirmainak vége csaknem feketésen elszíneződik. Pártája 6–9 mm hosszú, keskenyebb a fogazott csészeleveleknél, melyek hamar lehullnak. Egymagvú termése gömb alakú makktermése, ráncos, száraz.

Európától Iránig őshonos, szántóföldeken és kertekben gyomnövényként nő. Számos országban használják bőrbetegségek, reuma, magas vérnyomás vagy fertőzések kezelésére. Számos gyógyszerészeti fitokészítményben szerepel a kólikás fájdalmak, a gyomor-bélrendszer és az epeutak kezelésére.

Az egész növény fő összetevői az alkaloidok, elsősorban a protopin, szénhidrátok, fenolos vegyületek, flavonoidok, glikozidok, terpenoidok, fitoszterolok, fehérjék, aminosavak, szaponinok, fixált olajok, szteroidok és tanninok. Két új izokinolin alkaloidot, a fumaranint és a fumarostrejdint, valamint 18 ismert alkaloidot (palmatin, protopin, szanguinarain) izoláltak a Fumaria officinalis növényi részeiből.

A Fumaria officinalis olyan gyógynövény, amely számos országban régóta szerepet játszik az empirikus gyógyászatban. A szakirodalom áttekintése során azonban nagyon kevés olyan tanulmányt találunk, amely alátámasztja a bőrgyógyászati javallatokra (tejkéreg, ekcéma, rüh stb.), illetve vizelethajtóként vagy hashajtóként való alkalmazását. Ez ellentétben áll az epeúti rendszer funkcionális betegségeinek kezelésére való alkalmazásával. Bár placebo-kontrollált vizsgálatokat nem végeztek, számos empirikus jelentést, klinikai esetleírást és állatkísérletes vizsgálatot tettek közzé. Ennek megfelelően Németországban a Fumaria officinalis-t "az epehólyagot és az epeutakat, valamint a gyomor-bél traktust érintő kólikás fájdalom" javallatra engedélyezték.

Orvosi füstike – görcsoldó, méregtelenítő

Népies nevén epefűnek is hívják, mely árulkodik a növény legfőbb gyógyászati hatásairól. Európától Közép-Ázsiáig honos, szántóföldeken, utak mellett, köves területen és kertekben is terem.

Gyógyászati hatásai

A füstikefű már az ókorban is ismert gyógynövénynek számított. Forrázatát epehajtó teának és epegörcs, gyomorgörcs valamint bélgörcsök enyhítésére használják. A népi gyógyászatban használták még vízhajtóként és székrekedés ellen is. Hashajtó és vízhajtó tulajdonságai miatt méregtelenítésre, vértisztításra is alkalmazzák, mely különböző bőrgyulladások kezelésénél is hasznos terápia lehet. Így a füstike füvet pikkelysömör, krónikus bőrgyulladás és ekcéma kezelésére is alkalmazzák.

A homeopátiás gyógyításban ekcéma és különböző májműködési zavarok ellen használják.

Felhasználása

A füstikefű egy erős hatású gyógynövény, ezért belsőleg, önmagában nem ajánlott a használata, inkább teakeveréke részeként érdemes alkalmazni. Használat esetén mindenképp tanácsos orvos vagy gyógynövény alkalmazásban jártas szakember, fittoterapeuta tanácsát kérni.

Teakeverékben alkalmazva 1 mokkáskanál drognál többet, egy adaghoz ne használjunk.

Külsőleg lemosásra már ettől töményebb 1tk/2,5 dl víz töménységben is használható. A füstikefű forrázatot a népi gyógyászatban, külsőleg hajnövesztésre és a fej korpás és egyéb bőrbetegségeinek kezelésére is használták. Ilyenkor rozmaringgal, apróbojtorjánnal, szegfűszeggel, csalánnal együtt érdemes főzetet készíteni és kihűlés után ezzel hajat mosni.

Orvosi füstike ekcémára és hajnövesztésre

Az orvosi füstike hashajtó, vértisztító és vizelethajtó hatásokkal rendelkezik. Enyhíti az epeutak, az epehólyag, a bél és gyomor, görcsös panaszait. Ajánlható székrekedésre is. Segítséget nyújt az epebetegség miatt kialakult migrén és émelygés megszüntetésére. A gyógynövény fokozza az étvágyat és serkenti az emésztést. Enyhíti a krónikus bőrgyulladás kellemetlen tüneteit. A növényben található fumársav részt vesz a bőr anyagcseréjének szabályozásában, ezért a pikkelysömör tüneteinek enyhítésére is alkalmas. A homeopátia pedig az ekcéma és a máj működési zavarainak kezelésében alkalmazza. Külsőleg mi magunk is használhatjuk lemosószerként, így krónikus bőrbetegségeket, ekcémát, pikkelysömört és pattanásos arcbőrt kezelhetünk vele. Kopaszodás és hajhullás esetén is felhasználhatjuk ezt a gyógynövényt.

Hogyan készíthetünk belőle teát?

Forrázzon le 1,5-2 dl vízzel egy teáskanálnyi összeaprított gyógynövényt. Hagyja állni tíz percig, majd szűrje le. Kesernyés íze miatt lehet ízesíteni egy kevés mézzel. Ez a gyógytea alkalmas az epekiválasztás serkentésére, de az étvágyat is meghozza és a pattanásos arcbőr kezelésére is alkalmas. A teát étkezés előtt félórával fogyassza el. Csak kúraszerűen alkalmazza, körülbelül tíz napig, majd tartson szünetet. A füstikéből készült teát, tinktúrát csak óvatosan szabad alkalmazni. Amennyiben gyógyszert szed, mindenképpen kérjen tanácsot kezelőorvosától. Nagy mennyiségben fogyasztva hasfájást és szívpanaszokat okozhat. Terhesség és szoptatás alatt tilos a fogyasztása, de epekő, májgyulladás és epevezeték-gyulladás esetén is tartózkodjon tőle.

Ellenjavallat

Erős hatása miatt önmagában nem ajánlott a használata, kizárólag orvosi felügyelet mellett. Terhes vagy szoptatós anyák semmi esetre se használják. Epekő és májproblémák esetén, belsőleg kifejezetten csak orvosi felügyelete mellett használható.

Az orvosi füstikéből hajnövesztő tonikot, tinktúrát is készíthetünk.

Tegyen egy edénybe 5-5 gramm orvosi füstikét, rozmaringot és nyírfalevelet, és öntse fel egy liter vízzel. Főzze öt percen keresztül, majd szűrje le. Készítsen tinktúrát csalánlevélből és adjon belőle egy deciliternyit a kihűlt főzethez. Ezzel a keverékkel kenegesse rendszeresen a fejbőrét.

Készítsen főzetet orvosi füstike, bojtorján, lándzsás útifű, orbáncfű és erdei mályva egyenlő arányú keverékéből. Szűrje le a főzetet, majd a növényi leveleket oszlassa el egy gézdarabon, és helyezze a kezelendő bőrfelületre. Naponta több alaklommal is megismételheti ezt a procedúrát.