, 2022/11/22

A szagos müge vagy szagos galaj (Galium odoratum) kis termetű, évelő, lágy szárú növény. Európa és Ázsia bükkös és gyertyános tölgyeseiben, s a Bükk-vidéken fordul elő.

Szagos müge

Négyélű, sima, zöldes szárán minden csomónál 2 tojásdad alakú, kocsánytalan levél helyezkedik el átellenesen, 4-6 a levelekkel azonos méretű pálhalevéllel együtt. Fehér virágai a szár végén sátorozó bogernyőt alkotnak. Apró, gömb alakú iker kaszattermését horgas szőrök borítják.

Hatóanyag

Hatóanyagai melitozoid, aszperulozid és egyéb iridoid-glikozidok, kumarin.

Farmakológiai hatás

A szagos mügének görcsoldó és idegnyugtató hatása van. A belőle készült teaforrázat gyermekeknek is adható, túladagolva azonban szédülést és mérgezéses tüneteket okozhat.

Felhasználás

Föld feletti részeit a népi gyógyászatban neurotikus állapotok (idegesség, álmatlanság, fokozott ingerlékenység) és görcsök, valamint emésztési zavarok (renyhe emésztés, felfúvódás, böfögés) tüneti kezelésére alkalmazzák. Szárított hajtásait teakeverékekben ízjavítóként is alkalmazzák. Az orvostudomány vénás megbetegedéseknél használja kivonatait, a kumarin gyulladáscsökkentő, keringésjavító hatásai miatt. Klasszikus ízesítője számos alkoholos italnak, például a német nyelvterületen népszerű "májusi bor"-nak nevezett bólénak, ipari felhasználását kimutatott toxicitása miatt ma már korlátozzák.

Felhasználása

Klasszikus ízesítője számos alkoholos italnak, például a német nyelvterületen népszerű „májusi bor” néven ismert bólénak, de készítenek belőle szirupot is. Ameddig engedélyezett volt az élelmiszeripari hasznosítása, ez volt az alapanyaga az erdőmester fantázianevű, leginkább az 1980-as években elterjedten készített fagylaltoknak. [A név a növényfaj német elnevezésének tükörfordításával jött létre.

Élelmezési felhasználását, kimutatott toxicitása miatt ma már korlátozzák.

Állapotok, amelyekben ajánlott

zsírmáj

epeproblémák

veseproblémák

stressz

álmatlanság

gyomorgörcs

renyhe emésztés

felfúvódás

böfögés

ingerlékenység

A szagos müge gyógyhatása

A szagos müge gyógyhatását a fű forrázatából nyerhetjük. Teáját vese-, máj- és epebántalmak ellen, valamint nyugtatóként, vértisztítóként és izzasztónak használják. A növény föld feletti részéből étvágyfokozó, emésztést elősegítő (renyhe emésztés, felfúvódás, böfögés), görcsoldó és idegnyugtató tulajdonságokkal rendelkező gyógyteák állíthatóak elő: idegesség, álmatlanság, fokozott ingerlékenység, görcsök ellen használható.

Hatóanyagai melitozoid, aszperulozid és egyéb iridoid-glikozidok, kumarin. Föld feletti részeit a népi gyógyászatban neurotikus állapotok (idegesség, álmatlanság, fokozott ingerlékenység) és görcsök, valamint emésztési zavarok (renyhe emésztés, felfúvódás, böfögés) tüneti kezelésére alkalmazzák. Szárított hajtásait teakeverékekben ízjavítóként is alkalmazzák.

Az orvostudomány vénás megbetegedéseknél használja kivonatait, a kumarin gyulladáscsökkentő, keringésjavító hatásai miatt.

Szagos müge tea

10 dl forrásban lévő vízhez adagoljon hozzá 10 gramm szárított föld feletti részt. Hagyja ázni 10 percig, majd szűrje le. Naponta maximum 3 csészével ajánlott a fogyasztása. Álmatlanság esetén fél órával lefekvés előtt 1 csésze bevitele javasolt.

Ellenjavallat

Terhes nők számára nem javasolt a fogyasztása! Véralvadásgátló gyógyszer használata esetén tilos a bevitele! A kumarintartalma miatt mellékhatásként erős fejfájás és szédülés is felléphet! Hosszú távon nem ajánlott a használata, mert májkárosodást okozhat!

Gyűjtése, szedése, tárolása

A szagos mügét virágzás idején a legalkalmasabb gyűjteni. Mivel tömegesen előforduló növényről van szó, ezért előnyös lehet a sarlóval történő aratása, bezsákolása, majd átválogatása. A növény állományának romlását meg lehet előzni felülvetéssel. A szárítása csokorba kötve történik.

Szagos müge szirup

A mostani növényvadászat közben kiszúrtam az óriási medvehagyma levelek között ezt a zsenge kis növényt. Mivel már többször dolgoztam vele így egyből szedtem egy keveset. Nagyon érdekes, hogy a frissen levágott növénynek semmi illata nincs, de egy nap szárítás után előjön jellegzetes finom illata.

A szagos müge fűvel dohányt illatosíthatunk. Kihagyhatatlan összetevője a bóléknak, de felhasználható fagylaltok (innen ered az erdőmester ízű fagylalt elnevezése) és szirup előállítására. Klasszikus ízesítője számos alkoholos italnak, például a német nyelvterületen népszerű “májusi bor”-nak nevezett bólénak, ipari felhasználását kimutatott toxicitása miatt ma már korlátozzák.

A szagos müge szörp receptje:

Hozzávalók:

9-10 szál szagos müge

1 kg cukor

750 ml víz

1 bio citrom

A frissen szedett szagos mügét körülbelül 1 napig hagyjuk fonnyadni, csak így kapjuk a szokott szagos müge aromákat. A vizet felforraljuk, hozzáadjuk a cukrot és elkeverjük, hogy feloldódjon. Félretesszük és hagyjuk szobahőmérsékletűre kihűlni. A szagos mügét összekötjük, egy fakanálhoz rögzítjük és a cukros vízbe lógatjuk. A citromot szeletekre vágjuk és azt is beletesszük. Szobahőmérsékleten 2-3 napig hagyjuk állni. Utána átszűrjük majd felforraljuk és tiszta (sterilizált) üvegbe töltjük.