Szurokfű

Az ókori Egyiptomban is ismerték már gyógyhatásait, köhögéscsillapítóként volt közismert, az ókori Görögországban pedig sérüléseket gyógyítottak vele. A középkorban az ételeket a szurokfűolajával óvták meg a mikrobás fertőzésektől. Egész Európában ismerik és használják, de fűszerként főleg a mediterrán konyhára jellemző (gyakran bazsalikommal és rozmaringgal kombinálva). Sajátságos íze van, mely a majorannára és a kakukkfűre emlékeztet. Hazánkban is gyakori, a száraz gyepek, hegyoldalak és erdőszélek növénye. Leginkább a meszes talajokat kedveli.

Gyógyhatása

Köhögéscsillapítónak, hörgő- és hangszálgyulladás, rekedtség esetében használjuk. Étvágyjavító, görcsoldó, antiszeptikus, élénkítő, köptető, emésztést könnyítő, epehajtó, valamint gyenge vizelethajtó és izzasztó hatása is van. Székrekedést szüntet. Reumát, köszvényt kezelhetünk vele. Migrénes fejfájás csillapításában is segíthet.

Elkészítés

Egy csapott evőkanál (3 g) teafüvet 2,5 dl vízzel forrázz le, 15 perc után szűrd le. Ne használj fémszűrőt.

Felhasználása belsőleg

Gyógyteát forrázással készítünk belőle. Torokgyulladásra nem szabad melegen inni, még 10-15 percig hűlni kell hagyni, és az ilyen langyos teával jó mélyen hátrahajolva gargarizálni kell, csak azután lenyelni. Napi egy-három csészével kúraszerűen, a panaszok megszűnéséig iható. Étvágyjavításra is használható, ilyenkor elegendő napi egy csésze reggeli előtt. Idegnyugtatásra az esti lefekvés előtt egy fél órával igyanak meg belőle egy csésze teát. Migrénes fejfájásra napi 1-3 csésze tea fogyasztása ajánlott.

Az agyalapi mirigyre is hat, a hormonműködést szabályozza, ezért javasoljuk pajzsmirigyprobléma és más egyéb hormonális betegségek esetén kiegészítőként, napi egy csészével 6-8 hétig, majd heti két csészével akár hosszabb ideig fogyasztani.

Reumára napi egy csészével kell inni étkezések között amellett, hogy külsőleg is használhatjuk.

Gyógybort is készíthetünk belőle. 50 gramm virágos hajtást egy liter fehér borban áztatunk 10 napig. Leszűrjük, napi 3 x fél decit iszunk belőle. Étkezés előtt étvágyjavító, étkezés alatt vagy után emésztést könnyítő, étkezések között élénkítő hatása van.

A majoránnához hasonló íze miatt a száraz herbáról lemorzsolt levelek és virágok fűszerként is használhatóak. Innen ered egyik népies megnevezése, a vadmajoránna.

Felhasználása külsőleg

Reumás fájdalomra vagy „elfeküdt nyakra” borogatásként: friss, összezúzott leveleket vászon közé teszünk, egy forrásban lévő vízzel teli edény felfordított fedőjére helyezzük, úgy melegítjük. Ha már elég meleg, a fájdalmas testrészre helyezzük. Bedörzsölésre használhatjuk teáját, illóolaját is. Illóolaja belsőleg nem használható (ez minden illóolajra érvényes)

Ellenjavallat

Várandósság idején és a szoptatási időszakban is kerülni kell fogyasztását. Túlzott használata izgatja a bőrt, a nyálkahártyát, az egész szervezetet, ezért gyermekeknek 3 éves korig nem ajánljuk. Gyermekeknek 3 éves kortól hígítva adható (egy teáskanál teafű 2,5 dl vízhez).

Gyűjtése

A vadon termő állományok virágzásakor gyűjtjük a fásodó részek fölötti hajtását (Origani vulgaris herba). Kb. 5 kg friss herbából kapunk 1 kg száraz drogot.