, 2022/10/20

A bürökgémorr (Erodium cicutarium) a gólyaorrvirágúak (Geraniales) rendjébe, a gólyaorrfélék (Geraniaceae) családjába tartozó kétszikű, egy- vagy kétnyári növényfaj. Nevét hosszú, gémcsőrre emlékeztető terméséről, valamint a bürökhöz hasonló leveleiről kapta. Kertekben, szántón, száraz gyepekben, utak mentén gyakori gyomnövény.

Bürökgémorr

10–40 cm-esre nő meg. Szétterülő, szőrös vagy mirigyes növény. Levelei szórt állásúak, szárnyasan szeldeltek, a levélszárnyak ismét egy- vagy kétszeresen szeldeltek, a cimpák hegyesek. A virág pirosas vagy lilás rózsaszín. A terméses csésze 1 cm-nél rövidebb, a csőr 3–5 cm hosszú. A termés az érés során felhasad, a részterméskék csőre spirálisan feltekeredik, kiszáradáskor pedig kitekeredik, a magvakat messzire szórva.

A virágok és a termések egyszerre is jelen lehetnek.

Gyógyhatása

Erős vérzéscsillapító hatása miatt főleg a nőgyógyászatban használják, de forrázatát vizelethajtónak, menstruációs vérzések csillapítására, bélhurut, gyomorvérzés és bélvérzés ellen, és alacsony vérnyomás emelésére is alkalmazzák.

Egy gyomnövény új távlatokat nyithat az űrkutatásban

A bürökgémorr növény magja új távlatokat nyithat az űrtechnológiák fejlesztése során, mivel egy rendkívül könnyű, energiafogyasztás nélkül működő „objektumról" van szó, amit ha sikerül modellezni, a felderítőeszközök új generációja születhet meg.

A legjobb sugallatok a természettől érkeznek. Legyen szó az építészetről, a hétköznapi használati tárgyakról, az öltözködésről, vagy az űrkutatásról: egy szemfüles kutató nem hagyhatja figyelmen kívül azokat a remek módszereket, amelyeket az élőlényektől lát.

A gólyaorrfélék családjába tartozó bürökgémorr (Erodium cicutarium) egyszer csak a figyelem középpontjában találta magát. Nevét a selymes, lila virágokat követő, a gém hosszú csőrére emlékeztető termése után kapta. Ebben az érés során öt résztermés alakul ki, melyek egymás mellé feszülve mechanikus energiát halmoznak fel.

A magok ennek következtében akár több métert is repülhetnek. A termést tartó vékony, farkincaszerű képződmény a rajta található mirigyszőrök miatt nagyon érzékenyen reagál a levegő nedvességtartalmára, így száraz időben képes spirálisan megcsavarodni, míg nedvesség hatására kitekeredik. De az igazi „csoda" még csak ekkor kezdődik.

Tehát néhány nap alatt, a nappalok és az éjszakák közötti páratartalom változásoknak köszönhetően mélyen belefúródik a földbe. Ez a jelenség átlagos „földi" szemszögből nézve is lenyűgöző, és különösen az lehet akkor, ha ezt az űrkutatásban is alkalmaznánk. Az űrkutatás két legfontosabb elvárása ugyanis az, hogy egy szerkezet minimális energiát fogyasszon a létező legkisebb tömeg mellett. Közel egy évig tanulmányozták a bürökgémorr stratégiáját különféle, földönkívüli talajokat imitálva.

A bürökgémorr magja tehát új távlatokat nyithat az űrtechnológiák fejlesztése során, mivel lényegében egy rendkívül könnyű, energiafogyasztás nélkül működő objektumról van szó, amit ha sikerül modellezni, a felderítőeszközök új generációja születhet meg.

VÉGÜL ARRA A KÖVETKEZTETÉSRE JUTOTTAK, HOGY A MAG MINDEN RÉSZE GONDOSAN MEGTERVEZETT ÉS LÉTFONTOSSÁGÚ AHHOZ, HOGY KÉPES LEGYEN KIVITELEZNI EZT AZ ÉRDEKES MECHANIZMUST.