, 2022/11/16

A nagy csalán (Urtica dioica) az egyik legismertebb gyom- és gyógynövény. A „csalán” (csolyán) elnevezést valójában több faj gyűjtőneveként használjuk. Ezek azonban az ajakos virágú árvacsalánoktól virágszerkezetükben alapvetően különböznek. A növény pollenszórása június elejétől október végéig tart.

Nagy csalán

Magas termetű (kb. 50–150 cm magas), csalánszőrökkel borított, szögletes hajtású, indás évelő növény. Minden szervén megtalálható csalánszőrök, érintése fájdalmas, égető, viszkető érzést okoz, apró kiütésekkel. Ennek oka, hogy a csalánszőrök hangyasavat tartalmaznak. A csalánszőrrel a bőrszövet alá kerül a hangyasav, mely maró hatású, szúrós szagú, színtelen folyadék. Függőleges gyöktörzse szerteágazó gyökérben folytatódik, melyhez oldalra messze kúszó tarackokat is hajt.

A levelek szíves-tojásdadok vagy lándzsásak, hosszan hegyesedők, durván fűrészes szélűek. A szár csoportosan nő, felálló vagy felemelkedő, üreges, négyszögletű.

A porzós virágok lecsüngő füzéreket, a termősek kis csomókat alkotnak. A növény kétlaki, a porzós és a termős virágok külön-külön egyedeken fejlődnek. Termése a makkocska, mely fénytelen szürke színű tojásdad és oldalról lapított alakú.

A csalánt évszázadok óta használják fájdalmas izmok és ízületek, ekcéma, ízületi gyulladás, köszvény és vérszegénység kezelésére. Manapság sokan használják vizeletürítési problémák kezelésére a megnagyobbodott prosztata (az úgynevezett jóindulatú prosztata hiperplázia vagy BPH) korai szakaszában.

Az Urtica dioica

Közismert nevén csalán, közönséges csalán vagy szúrós csalán. A faj lágyszárú évelő növény, terjedő növekedési habitusú. A 4-6 láb magasra növő csalán számos felálló és drótos szárat nevel, amelyek az ellentétes irányú, durva szerkezetű, fűrészes leveleket tartják.1-4 Apró, nem feltűnő zöldes-barnás virágokat hoz, amelyek hónaljvirágzatban fejlődnek.2 A szárakat és a levelek alsó oldalát trichomáknak nevezett szőrszálak borítják. Érintéskor ezek a szúrós trichómák kémiai koktélt fecskendeznek be, amely általában helyi bőrirritációt, valamint fájdalmas, bizsergető csípést okoz, amelyről a faj a legelterjedtebb nevét, a csalán nevet kapta.

Te tudtad, hogy erre is jó a csalán?

A méreg- és salakanyagok eltávolításán túl vértisztító, vércukor- és vérnyomáscsökkentő hatása is van. Rendkívül kedvelik a különböző gyomorbántalmakban szenvedő betegek, hiszen gyomorfekély esetén hámosít és összehúzza a sebet, a gyomor- vagy bélhurutos személyeknél pedig segít megszüntetni és esetleg megelőzni a problémát. Mindezeken túl teája a vashiányosok megmentője lehet. Hiszen nem csak élénkítő és immunerősítő, hanem ásványi anyagokban gazdag a csalánlevél, köztük vas tartalma is magas.

De nem csak a belekre van jótékony hatása! Hányszor hallotuk anyáinktól vagy nagyanyáinktól, hogy nem baj, ha csalánba estünk, legalább nem leszünk reumások. A csalán ugyanis reumatikus tünetek kezelésére is kiváló, vagy izületi bántalmaknál. De allergiás panaszok kezelésében is segítségül hívhatjuk, vagy akár kipróbálhatjuk fejfájásra is. Ha mindez nem lenne elég, akkor teáját ihatjuk lázcsillapítás céljából is, vagy hugyúti tisztításra.

Habár a csalán az egyik lesokoldalúbb gyógynövényünk, nem szabad folyamatosan fogyasztani. Erős hatása miatt csak kúra szerű alkalmazása javasolt, aminek az időtartama függ a kialakult betegségtől is. Az sem mindegy többnyire, hogy milyen panaszok esetén a nap melyik szakában, hány csészével fogyasztunk el belőle. Mindenképp érdemes orvos, vagy szakember tanácsát kikérni a helyes adagolás céljából.

A másik amire érdemes figyelni, hogy a csalán, mint sok más növény is, nem csak egyféle lehet. Sok féle csalánt különböztetünk meg Magyarországon. Erre mindenképp érdemes figyelni, akár boltban vásároljuk a csalán alapú készítményt, akár magunk ültetünk otthon a kertünkbe.

Így készítsd otthon

A csalánban az a jó, hogy mindig kéznél van. Otthon is termeszthetjük vagy akár az erdőben is szedhetünk egy keveset. Teáját pedig elkészíthetjük egyaránt friss és szárított leveléből is. Ha szárítani szeretnénk, szedjünk egy csokorral belőle, és kössük össze a száránál fogva, majd lógassuk fel száraz helyen. Ez a módszer azért is jobb, mert így alaposan elraktározhatunk belőle a hűvösebb napokra is. Ugyanis ha megszáradt, egyszerűen csak morzsoljuk le a leveleket egy befőttes üvegbe, vagy valamilyen jól zárható edénybe, így praktikusan tárolhatjuk is.

Ha szárított formában főzzük, akkor használunk 1-2 teáskanálnyi szárított levelet és öntsük fel 2 dl forró vízzel. Hagyjuk állni 2-3 percig, majd szűrjük le. Friss csalánleveleket használva ugyanígy járj el, csak arra figyelj, hogy így intenzívebb lesz az íze, így kevesebb is elég belőle a csészébe. Valamint főzzünk ebben az esetben nyugodtan több csészényit, és a megmaradt teát tegyük hűtőbe, másnapra is tökéletes lesz. Fogyasszuk üresen, vagy kevés citromlével!

A konyhában is használatos gyógynövény:

leveleit főzelékként, zsenge hajtásait tavaszi levesekben és salátákban fogyasztják, sőt néha sörhöz is használják fűszerként. Gyökere és levelei vizelethajtó és gyulladáscsökkentő hatásúak. Leveleit gyakran alkalmazzák epe- és májbántalmakra is. Az egész növényből kisajtolt nedv kitűnő tavaszi tisztítókúrákhoz, az egész kiválasztó szervrendszert felpezsdíti.

A középkorban háborús időkben a kendert helyettesítették vele, belőle készítettek fonalat és szövetet. Levelének gyűjtési ideje március-április, gyökérzetét pedig ősszel vagy tavasszal szokás gyűjteni.