, 2022/11/23

A szúrós csodabogyó (Ruscus aculeatus) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának spárgavirágúak rendjébe, ezen belül a spárgafélék saládjába tartozó, Magyarországon védett cserje. Egyéb elnevezései: egértövis, spárgatövis, vadpuszpáng.

Szúrós csodabogyó

A szúrós csodabogyó 20–60 cm (ritkábban 100 cm) magas örökzöld, sokszor seregesen megjelenő, évelő cserje. Föld alatti gyöktörzse (rizómája) erőteljes, rajta az éves növekmények kb. 1 cm átmérőjű golyóként jelentkeznek, ezért a gyöktörzs erőteljesen ízelt, gyöngysorra emlékeztet. Gyökerei rövidek, vastagok, viszonylag kevés van belőlük. Szára felálló, dúsan elágazó; hosszú alsó része hengeres, feljebb szögletessé válik. Az elágazások száma közel tíz, az oldalágak egyesével vagy 2-4 tagú örvökben nőnek.

Levélszerű ellaposodott szárképletei, az ún. fillokládiumok tojásdad-lándzsásak, 10–30 mm hosszúak, 10–12 mm szélesek, ép szélűek, bőrszerűek, merev szúrós hegyben végződnek. A valóságos levéltől abban különböznek, hogy rajtuk virág és termés van (innen ered a neve), ami az igazi levélen soha nincs. Valódi levelei aprók, pikkelyszerűek, a levélágak tövénél helyezkednek el.

Április-májusban virágzik. Kétlaki, vagyis az egyes példányok vagy termős vagy porzós virágot hordoznak, de az elválás nem teljes; a virágokban csökevényes formában megtalálhatóak az ellentétes ivar szervei is. Virágai aprók (5–7 mm-esek), kocsányuk rövid, szirmaik fehéreszöldek, a szárképleteken lévő zöld murvák tövében egyesével-kettesével ülnek. Hat lepellevele (szirma) két háromtagú körre oszlik, a külsőbe tartozók hosszabbak és szélesebbek is a belsőknél. A 3 porzó 2 mm hosszú, sötét ibolyaszínű csővé nőtt össze.

A bibeszál rövid, a bibe korongszerű. Többnyire csak az egyik virág termékenyül meg. A termés 10–15 mm átmérőjű, húsos, élénkpiros bogyó, benne 1-2 maggal. A magok 6–9 mm-esek, könnyen eltávolítható, rozsdaszínű maghéjjal. Egyik oldalán lapított, itt található egy fekete, kerek köldökben a csírakezdemény.

Gyógyhatása(i):

kivont hatóanyagaiból, extractumból készült gyógyszerek formájában, orvosi javallatra venotonicum vénás és kapilláris insufficientia esetén, vagyis vénás keringési elégtelenségben, pangásban, thrombophlebitisben, ulcus crurisban, nodus haemorrhoidalis megbetegedésben. - A mai orvostudomány a krónikus vénaelégtelenség miatti diszkomfort (fájdalom, görcs, duzzadás, nehéz lábérzet) csökkentésére és az aranyér elleni készítmények összetevőjeként használja. - A kozmetikában a kozmetikai bőrproblémák (hajszálerek bevérzése, cellulitis stb.) elleni arc- és testápoló készítmények hatóanyaga.

Felhasználása:

Olaszországban és a Kaukázusban szérűseprűvé kötötték, innen eredeztetik nemzetségnevét (rus=mező; scopa=seprű, gally). Kertekben, parkokban dísznövényként ültetik, illetve piros bogyós örökzöld hajtásait a virágkötők díszítésre használják. - Magyarországon az 1950-70-es években tonnaszámra gyűjtötték a virágkötészet, koszorúkészítők számára.

Felhasználások:

az elégtelen vénás keringés okozta diszkomfort érzések (fájdalom, görcs, duzzadás és nehézség érzése az alsó lábszárban) csökkentésére, valamint az aranyér kezelésére alkalmas standardizált készítmények összetevőjeként. A kozmetikában az ún. kozmetikai bőrproblémák (pl. hajszálerek bevérzése, cellulitis stb.) kezelésére alkalmas arc- és testápoló készítmények hatóanyagaként használják.

Gyöktörzse érösszehúzó hatású szteroidszaponinokat (ruszkogenineket) és benzofuránokat tartalmaz, a népi gyógyászatban szárított formában érgörcsök, viszketés, duzzanatok, aranyér, máj- és vesebetegségek ellen és vízhajtóként alkalmazták. A mai orvostudomány a krónikus vénaelégtelenség miatti diszkomfort (fájdalom, görcs, duzzadás, nehézláb-érzet) csökkentésére és az aranyér elleni készítmények összetevőjeként. használja. A kozmetikában a kozmetikai bőrproblémák (hajszálerek bevérzése, cellulitis stb.) elleni arc- és testápoló készítmények hatóanyaga.